Magyarország földrajza

Tengerszint feletti magasságmérés Magyarországon

            Azt bizonyára sokan tudják, hogy a Velencei-hegységben található kicsi község, melyet Nadapnak neveznek, földrajzi-térképészeti szempontból igen nagy jelentőséggel bír hazánk életében. Itt található ugyanis hazánk geodéziai magasságmérésének alappontja. Ezt nevezik nadapi főalappontnak is. Hogy pontosan miért és mi is ez a magasságmérési alappont, arról talán már kevesebben tudnak, ezért gondoltam, hogy megkísérlem fellebbenteni a fátylat ezen téma lényegéről.

Ez a nadapi főalappont tehát Magyarország magasságméréseinek legfőbb viszonyítási pontja, így nemcsak a térképészetben és földrajzban, de az építészetben is fontos szerep jut neki. Magasságméréskor ehhez viszonyítják az ország pontjait és innen kiindulva hozták létre az országos szintezési hálózatot.

Az már csak hab a tortán, hogy nekünk ilyen szintezési alappontból mindjárt kettő is van, és mindkettő Nadapnál! Ennek története a következő. A tengerparttal rendelkező országok általában a „saját” tengerük középtengerszintjében határozzák meg a 0 méter tengerszint feletti magasságot. (Mivel nyugalomban lévő tengerszint nincsen, ezért mérések sorozatát végzik el, melyek számtani közepeként kapják meg a középtengerszintet.) A tengerparttal nem rendelkező országok pedig a tengeri országok alappontjához igazodva határozzák meg saját alapszintjüket. A szárazföldi főalappont meghatározásánál azért esett a választás a főként gránitból felépülő Velencei-hegységre, mivel ez a Kárpát-medence egyik legöregebb és legstabilabb képződménye, mely geológiailag minimális mozgásoknak van kitéve. Eredetileg egyébként négy ilyen szintezési főalappontot jelöltek ki a dualizmus-kori Magyarországon; mindegyiket idős, stabil kőzetekben: Nadapnál, Ruttkánál, Terebesnél és a Vöröstorony-szorosnál. Csak hát az első világháború után ez a négy pont közül három a szomszédos országokhoz került és Magyarországnak csak Nadap maradt meg belőle. A magyar magasságmérés főalappontjának (vagy szintezési ősjegynek is nevezik) kiválasztásakor az Osztrák-Magyar Monarchiának ott volt az adriai-tengeri Trieszt, ahol lemérték a középtengerszintet és Magyarország így az Adriai-tenger szintjéhez képest határozta meg tengerszint feletti magasságait, melynek alappontját Nadapnál (és a többi említett helyen) rögzítették. A nadapi főalappont így tehát 173,8385 méteres tengerszint feletti magasságon helyezkedett el (az Adriai-tengerhez mérve). A szovjet-kommunista rendszerben persze a hagyományos (és az ország számára szerintem logikusabb) főalappont sem volt már „menő”, ezért a keleti blokk országainak új, egységes magasságot adtak meg. Ekkor találták ki, hogy inkább a Balti-tenger kronstadti középtengerszintje legyen Magyarország alapszintje. Így ugyancsak Nadapnál (a másik főalappont közelében) állítottak a balti magasságnak is egy emlékművet, mely az ország újabb főalappontja lett. Ez azonban a Balti-tengerhez képest 173,1638 méter tengerszint feletti magasságon volt. Így tehát ugyanaz a magasság Nadapnál és az országban mindenütt 67,5 cm-rel „alacsonyabbra került”. Ma már mindkét alapszint, tehát az adriai és a balti magasság is használatban van. Ez a több mint fél méteres eltérés, kerekítésekkel megspékelve persze sok zavart is okoz, és alighanem emiatt van az is, hogy egyes hegycsúcsoknak vagy épületeknek többféle „hivatalos” magassága is van. A nadapi „főalappontok” egyébként a településtől délre, egymáshoz közel, nagyon szép sziklás-erdős természeti környezetben fekszenek.