Tengerszint feletti magasságmérés
Magyarországon
Azt bizonyára sokan tudják, hogy a
Velencei-hegységben található kicsi község, melyet Nadapnak neveznek,
földrajzi-térképészeti szempontból igen nagy jelentőséggel bír hazánk életében.
Itt található ugyanis hazánk geodéziai magasságmérésének alappontja. Ezt
nevezik nadapi főalappontnak is. Hogy pontosan miért és mi is ez a
magasságmérési alappont, arról talán már kevesebben tudnak, ezért gondoltam,
hogy megkísérlem fellebbenteni a fátylat ezen téma lényegéről.
Ez a nadapi főalappont
tehát Magyarország magasságméréseinek legfőbb viszonyítási pontja, így nemcsak
a térképészetben és földrajzban, de az építészetben is fontos szerep jut neki.
Magasságméréskor ehhez viszonyítják az ország pontjait és innen kiindulva
hozták létre az országos szintezési hálózatot.
Az már csak hab a tortán, hogy nekünk
ilyen szintezési alappontból mindjárt kettő is van, és mindkettő Nadapnál!
Ennek története a következő. A tengerparttal rendelkező országok általában a
„saját” tengerük középtengerszintjében határozzák meg a 0 méter tengerszint feletti
magasságot. (Mivel nyugalomban lévő tengerszint nincsen, ezért mérések
sorozatát végzik el, melyek számtani közepeként kapják meg a
középtengerszintet.) A tengerparttal nem rendelkező országok pedig a tengeri
országok alappontjához igazodva határozzák meg saját alapszintjüket. A
szárazföldi főalappont meghatározásánál azért esett a választás a főként
gránitból felépülő Velencei-hegységre, mivel ez a Kárpát-medence egyik
legöregebb és legstabilabb képződménye, mely geológiailag minimális mozgásoknak
van kitéve. Eredetileg egyébként négy ilyen szintezési főalappontot jelöltek ki
a dualizmus-kori Magyarországon; mindegyiket idős, stabil kőzetekben: Nadapnál,
Ruttkánál, Terebesnél és a Vöröstorony-szorosnál. Csak hát az első világháború
után ez a négy pont közül három a szomszédos országokhoz került és
Magyarországnak csak Nadap maradt meg belőle. A magyar magasságmérés
főalappontjának (vagy szintezési ősjegynek is nevezik) kiválasztásakor az
Osztrák-Magyar Monarchiának ott volt az adriai-tengeri Trieszt, ahol lemérték a
középtengerszintet és Magyarország így az Adriai-tenger szintjéhez képest
határozta meg tengerszint feletti magasságait, melynek alappontját Nadapnál (és
a többi említett helyen) rögzítették. A nadapi főalappont így tehát 173,8385
méteres tengerszint feletti magasságon helyezkedett el (az Adriai-tengerhez
mérve). A szovjet-kommunista rendszerben persze a hagyományos (és az ország
számára szerintem logikusabb) főalappont sem volt már „menő”, ezért a keleti
blokk országainak új, egységes magasságot adtak meg. Ekkor találták ki, hogy
inkább a Balti-tenger kronstadti középtengerszintje legyen Magyarország
alapszintje. Így ugyancsak Nadapnál (a másik főalappont közelében) állítottak a
balti magasságnak is egy emlékművet, mely az ország újabb főalappontja lett. Ez
azonban a Balti-tengerhez képest 173,1638 méter tengerszint feletti magasságon
volt. Így tehát ugyanaz a magasság Nadapnál és az országban mindenütt 67,5
cm-rel „alacsonyabbra került”. Ma már mindkét alapszint, tehát az adriai és a
balti magasság is használatban van. Ez a több mint fél méteres eltérés,
kerekítésekkel megspékelve persze sok zavart is okoz, és alighanem emiatt van
az is, hogy egyes hegycsúcsoknak vagy épületeknek többféle „hivatalos”
magassága is van. A nadapi „főalappontok” egyébként a településtől délre,
egymáshoz közel, nagyon szép sziklás-erdős természeti környezetben fekszenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése