Kedves Látogató!

Ezt az oldalt a magyar történelem és a térképészet összekapcsolásával, ismeretterjesztés céljából hoztam létre. Úgy gondolom, hogy a történelmi események, személyek, nemzetünk természeti- és kulturális értékei mind-mind kisebb-nagyobb (és több-kevesebb) földrajzi helyekhez kapcsolódnak. Bár ezeket az eseményeket és embereket többnyire lehetséges földrajzi környezetüktől elválasztva is tárgyalni, véleményem szerint nem érdemes. Hiszen éppen ezek az események, személyek és nevezetességek által lesz színes, telik meg tartalommal a földrajzi tér, ahogy fordítva is igaz: a helyek egyedi jellemzői, a földrajzi környezet is mindig hozzáad valamit a nevezetes (szellemi és fizikai) emlékekhez. Nem kartográfia-történeti oldalt szeretnék szerkeszteni, csupán egy olyan történelmi oldalt, mely elsősorban térképek alapján, vagy legalább hozzájuk kapcsolódva, a földrajzi környezetre és a topográfiára hangsúlyt helyezve tárgyalja a magyar történelem néhány eseményét, mozzanatát. Ezt egy-egy rendszeres, hosszabb-rövidebb bejegyzés formájában képzelem el, melyek révén az olvasó alaposabban megismerheti hazánkat, a Kárpát-medence történelmét és földrajzát.

2011. július 21., csütörtök

Az Erdélyi Fejedelemség

A kerelőszentpáli csata

Báthory István fejedelemségének („vajdaságának”) első évei meglehetősen zűrzavarosan teltek. A román származású Bekes Gáspár, aki János Zsigmond uralma alatt Erdély egyik legvagyonosabb főurává nőtte ki magát, évek óta a fejedelmi hatalomért törtetett. (Ha ezt sikerült volna neki megszerezni, alighanem ma ő is a „nagy román nemzeti hősök” közé tartozna…) A Habsburgok titkos támogatását élvező Bekes, kevesellvén Miksa császár támogatását, még a török Portán is segítségért folyamodott, felajánlva, hogy fejedelemmé választása esetén hajlandó lenne kétszeres adót is fizetni a törököknek. A Portán nem kapott egyértelmű ígéretet, csupán azt ajánlották neki, hogy saját erejéből törjön be Erdélybe, szervezzen pártot maga köré, és akkor majd eldöntik, hogy támogassák-e. Bekes így is tett. Maga köré gyűjtött számos befolyásos magyar urat, majd 1575 júniusában megindította támadását Báthory ellen.
Bekes Gáspár hadai átkeltek a Meszes hegységen, majd Tordán keresztül kelet felé vonultak. A Báthory és Bekes seregei közti összecsapásra a Maros menti Kerelőszentpálnál került sor. A harcban Báthory oldalán vett részt Székely Mózes is (aki bő negyedszázaddal később Erdély egyetlen székely fejedelme lett), aki kardját a fogai közé szorítva úszta át a Marost, majd több ellenséges katonát leterített, amivel sok társa, illetve Báthory megbecsülését is kivívta. Az 1575 júliusának elején lezajlott kerelőszentpáli csata Báthory István győzelmével végződött. Bekes elmenekült, Báthory pedig ― a további lázadásokat megelőzendő ― kíméletlenül megbüntette az ellene fordulókat. A Bekes-párti főurak és lázadók közül sokakat kivégeztetett, megcsonkított vagy fogságba vetett. (A Báthory elleni hadjáratban az ekkor 20 éves Balassi Bálint is részt vett, Bekes zsoldjában. Ő Báthory fogságába esett, majd vele együtt jutott el Lengyelországba, ahol részese lehetett az udvari életnek.) Báthory István kerelőszentpáli győzelmével sikerült elhárítani az Erdély biztonságát fenyegető veszedelmet és a fejedelem előtt rövidesen megnyílt az út a lengyel királyi trón felé is…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése