Kedves Látogató!

Ezt az oldalt a magyar történelem és a térképészet összekapcsolásával, ismeretterjesztés céljából hoztam létre. Úgy gondolom, hogy a történelmi események, személyek, nemzetünk természeti- és kulturális értékei mind-mind kisebb-nagyobb (és több-kevesebb) földrajzi helyekhez kapcsolódnak. Bár ezeket az eseményeket és embereket többnyire lehetséges földrajzi környezetüktől elválasztva is tárgyalni, véleményem szerint nem érdemes. Hiszen éppen ezek az események, személyek és nevezetességek által lesz színes, telik meg tartalommal a földrajzi tér, ahogy fordítva is igaz: a helyek egyedi jellemzői, a földrajzi környezet is mindig hozzáad valamit a nevezetes (szellemi és fizikai) emlékekhez. Nem kartográfia-történeti oldalt szeretnék szerkeszteni, csupán egy olyan történelmi oldalt, mely elsősorban térképek alapján, vagy legalább hozzájuk kapcsolódva, a földrajzi környezetre és a topográfiára hangsúlyt helyezve tárgyalja a magyar történelem néhány eseményét, mozzanatát. Ezt egy-egy rendszeres, hosszabb-rövidebb bejegyzés formájában képzelem el, melyek révén az olvasó alaposabban megismerheti hazánkat, a Kárpát-medence történelmét és földrajzát.

2011. december 3., szombat

Trianon

A Gyulafehérvári Nyilatkozat

December 1. Romániában nemzeti ünnep. És ha ez még nem lenne elég, hát utcák sorát (általában főutakat) is elnevezték 1918. december 1-ről. De mi is történt ezen a napon? Mit ünnepeltetnek ennyire ennek a napnak az erőltetésével?
Bizony a Romániában lakó népek közül egyedül a románoknak van okuk ünneplésre ezen a napon. 1918. december 1. a Gyulafehérvári Nyilatkozat napja.
A háború végét követő zűrzavart és az új magyar kormány szerencsétlenkedéseit kihasználva az erdélyi román szervezetek – a román kormány szándékának megfelelően – nagygyűlést hívtak össze Gyulafehérvárra. Az 1228 főnyi hivatalos román küldöttön (román politikai, területi, egyházi, katonai, stb. képviselők) kívül több tízezer fős tömeg is érkezett az eseményre, melynek legfőbb célja a Romániába beolvasztani kívánt Erdély jövőjének megvitatása volt. A gyűlés résztvevői között voltak, akik Erdély minél szélesebb körű önállóságát és a magyar területek autonómiáját támogatták, míg mások a „nagy-román” államba való teljes beolvasztást szorgalmazták.
A gyulafehérvári gyűlés legfőbb döntése – ami miatt e nap ma a románok nemzeti ünnepe – az volt, hogy kimondta Erdély (és más, részben románok lakta területek) egyesülését Romániával. (Hivatalosan „a románoknak s az általuk lakott területeknek egyesülését Romániával”.) A Gyulafehérvári Nyilatkozat azonban azt is kimondta, hogy nem ismerik el a belgrádi katonai konvencióban kijelölt demarkációs vonalat határnak, ehelyett úgy tekintik, hogy a frissen Romániához csatolt országrész határvonala a Szamos tiszai torkolata és Szeged között húzódik! Ezzel nemcsak a történeti Erdélynél, de még a később, Trianonban hozzájuk csatolt területeknél (a „tágabb értelemben vett Erdélynél”) is egy sokkal nagyobb területet kívántak országukkal egyesíteni; noha a román lakosság egyértelműen kisebbségben volt ezen a hatalmas területen. (A végül ténylegesen elcsatolt területen a románság már enyhe [53,8%-os] többségben volt.)
A gyulafehérvári nemzetgyűlésen ugyanakkor azt is kinyilvánították, hogy fenntartják az új országrész autonómiáját és a demokratikus alapelveket. Azaz kimondták, hogy az e területen lakó népeknek egyenlő és teljes nemzeti szabadságot, anyanyelvű szabad kormányzást, saját közigazgatást, a népesség számarányának megfelelő részvételt az ország kormányzásában, (általános, közvetlen, egyenlő, titkos) választójogot, valamint korlátlan sajtó- és gyülekezési jogot biztosítanak.
A Gyulafehérvári Nyilatkozatot november közepén adta át egy küldöttség Ferdinánd román királynak, aki az egyesülést törvénybe iktatta – azonban a nyilatkozatban foglalt elvek, így az összes demokratikus- és kisebbségi jogokra vonatkozó pont mellőzésével…Így a Gyulafehérvári Nyilatkozatba foglalt szép elvek már ekkor semmivé foszlottak, és a jogfosztott magyar lakosságnak hamar szembesülnie kellett vele, hogy a román uralom valósága a megfogalmazott tisztességesebb elvekkel szöges ellentétben áll…
A Gyulafehérvári Nyilatkozat már születése pillanatában egy egyoldalú határozat volt, melyet a magyar és német lakosság megkérdezése nélkül fogalmaztak meg és fogadtak el, a benne foglalt (pl.: kisebbségvédelmi) elveket pedig nem tartották be. A nyilatkozatnak egyébként nemzetközi jogérvénye nincsen, mivel Erdélyt (és más keleti országrészeket) nem ez, hanem a trianoni „békeszerződés” értelmében csatolták Romániához.
Hát ez a románok nagy nemzeti ünnepének háttere…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése