Kedves Látogató!

Ezt az oldalt a magyar történelem és a térképészet összekapcsolásával, ismeretterjesztés céljából hoztam létre. Úgy gondolom, hogy a történelmi események, személyek, nemzetünk természeti- és kulturális értékei mind-mind kisebb-nagyobb (és több-kevesebb) földrajzi helyekhez kapcsolódnak. Bár ezeket az eseményeket és embereket többnyire lehetséges földrajzi környezetüktől elválasztva is tárgyalni, véleményem szerint nem érdemes. Hiszen éppen ezek az események, személyek és nevezetességek által lesz színes, telik meg tartalommal a földrajzi tér, ahogy fordítva is igaz: a helyek egyedi jellemzői, a földrajzi környezet is mindig hozzáad valamit a nevezetes (szellemi és fizikai) emlékekhez. Nem kartográfia-történeti oldalt szeretnék szerkeszteni, csupán egy olyan történelmi oldalt, mely elsősorban térképek alapján, vagy legalább hozzájuk kapcsolódva, a földrajzi környezetre és a topográfiára hangsúlyt helyezve tárgyalja a magyar történelem néhány eseményét, mozzanatát. Ezt egy-egy rendszeres, hosszabb-rövidebb bejegyzés formájában képzelem el, melyek révén az olvasó alaposabban megismerheti hazánkat, a Kárpát-medence történelmét és földrajzát.

2011. április 23., szombat

Hunyadi János és kora

Hunyadi János birtokai

Cikkünkben ezúttal Hunyadi Jánosnak, a Mátyás királysága előtti időszak legnagyobb magyar főurának birtokait mutatjuk be; az 1456-os állapot szerint, feltüntetve elhelyezkedésüket és néhol megemlítve megszerzésük körülményeit.
A nagy törökverőként nevezetessé vált Hunyadi János a névadó Hunyad vármegyéből származott, később pedig innen szervezte törökellenes hadjáratainak legtöbbjét. Így érthető módon, családi birtokainak központját ez a terület, ezen belül pedig a Hunyadi által felépíttetett Vajdahunyad vára jelentette. A család Hunyadvár környéki uradalmait még Hunyadi János apja nyerte el Zsigmond királytól.
Hunyadi János később jelentősen gyarapította a családi vagyont, elsősorban az 1439-től kezdve különféle tisztségei révén birtokolt és haláláig megtartott királyi várak, a Brankovics György szerb despotától megszerzett uradalmak, valamint az V.Lászlótól kapott besztercei grófság révén.
Hunyadi 1439-től szörényi bán, 1441-től pedig erdélyi vajda, székely ispán, nándorfehérvári kapitány és temesi ispán volt. E tisztségei révén számtalan várral rendelkezett, csak hogy kettőt említsünk: Nándorfehérvár és Temesvár (utóbbit később birtokadományként meg is kapta). Gyakorlatilag az ő vállaira nehezedett az ország délkeleti határszakasza védelmének feladata, ezáltal pedig a fontosabb erősségek felett is rendelkezett.
1444-ben megkapta a Szerbia romjai fölött „uralkodó” Brankovics György óriási magyarországi birtokait is. Így került Hunyadi birtokába például Debrecen, Szatmár és Németi (a későbbi Szatmárnémeti két elődje), Világos és Nagybánya, a környező területekkel együtt, illetve ahol volt, ott a várakkal együtt.
I.Ulászló király Várnánál elszenvedett halála után a kormányzóvá kinevezett Hunyadi lényegében az egész ország élén állt, szinte uralkodói jogkörrel. 1452. december 31-i hatállyal azonban kénytelen volt lemondani kormányzóságáról, hogy átadja a hatalmat a 12 évesen tényleges uralmát megkezdő V.László királynak. (Bár az ország gyakorlati irányítását jórészt továbbra is Hunyadi látta el.) V.László afféle kárpótlásul létrehozta Hunyadinak a besztercei grófságot, melyet örök birtokul kapott Hunyadi és családja. Ezzel egy újabb hatalmas, összefüggő birtok-területre és számos településre tett szert Hunyadi. Az erdélyi Besztercén és meglehetősen tág környékén kívül ekkor kapta meg Görgény vidékét is.
Birtokainak túlnyomó része az ország keleti felében helyezkedett el: Hunyad, Arad és Zaránd vármegye területén, a Maros-Körös közén, Beszterce vidékén, a későbbi Hajdúság területén és még számos egyéb vidéken. Voltak azonban kisebb uradalmai az ország többi táján is. Szlavónia területén Rácsa és Fejérkő várával és környékével, a Nyugat-Dunántúlon pedig Újvárral és környékével rendelkezett. A Duna-Tisza közén birtokaihoz tartozott Bodrog vármegye egy része, többek között Szabadka és Halas településekkel. Tokajt és vidékét 1451-ben vásárolta meg. De voltak várai és birtokai voltak az ország túlsó felében, az északnyugati részeken is: a Vág és a határ mentén Hunyadi birtokolta ekkoriban Trencsén, Oroszlánkő és Zsolna várát is.
Mindent egybevéve, Hunyadi János a halála előtti években a Magyar Királyság több mint húsz vármegyéjében rendelkezett jelentős birtokokkal; különféle tisztségek viselőjeként, hadseregek fővezéreként, kormányzóként, főkapitányként kétségkívül a korabeli ország leghatalmasabb magyar főura volt. Nem szabad azonban sosem elfelejtenünk, hogy hatalmát és vagyonát sosem saját jóléte vagy önző érdekei kielégítésére használta fel, hanem hazája és a kereszténység megmentését tűzte ki céljául és mindig ezért küzdött, erre fordította minden erejét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése