Kedves Látogató!

Ezt az oldalt a magyar történelem és a térképészet összekapcsolásával, ismeretterjesztés céljából hoztam létre. Úgy gondolom, hogy a történelmi események, személyek, nemzetünk természeti- és kulturális értékei mind-mind kisebb-nagyobb (és több-kevesebb) földrajzi helyekhez kapcsolódnak. Bár ezeket az eseményeket és embereket többnyire lehetséges földrajzi környezetüktől elválasztva is tárgyalni, véleményem szerint nem érdemes. Hiszen éppen ezek az események, személyek és nevezetességek által lesz színes, telik meg tartalommal a földrajzi tér, ahogy fordítva is igaz: a helyek egyedi jellemzői, a földrajzi környezet is mindig hozzáad valamit a nevezetes (szellemi és fizikai) emlékekhez. Nem kartográfia-történeti oldalt szeretnék szerkeszteni, csupán egy olyan történelmi oldalt, mely elsősorban térképek alapján, vagy legalább hozzájuk kapcsolódva, a földrajzi környezetre és a topográfiára hangsúlyt helyezve tárgyalja a magyar történelem néhány eseményét, mozzanatát. Ezt egy-egy rendszeres, hosszabb-rövidebb bejegyzés formájában képzelem el, melyek révén az olvasó alaposabban megismerheti hazánkat, a Kárpát-medence történelmét és földrajzát.

2011. október 22., szombat

A magyarság néprajzi térképe

A matyók

            Hazánk egyik jellegzetes, máig élő színes, szép kultúrával rendelkező népcsoportját alkotják a matyók.
Mezőkövesdet és környékét, tehát Borsod megye délnyugati részét nevezik Matyóföldnek, Mezőkövesdet pedig a „Matyóföld fővárosának”. Tágabb értelemben Mezőkövesden és szűk környezetén kívül a Matyóföldhöz sorolják a közeli Tard és Szentistván községeket is, bár ezek népviselete némileg eltér a mezőkövesditől, annak népi kulturális hatásai ezekben a falvakban is felismerhetők.
Mezőkövesd 1464-ben Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott, pár évvel később pedig további kiváltságokkal is felruházta a király, aki személyesen is megfordult itt. Mátyás királyt az itteniek – többek közt az imént említett okokból – különben is nagyon kedvelik. Annyira, hogy az itt és a környéken élő emberek réges-régen Mátyás nevének becézett formájáról nevezték el magukat matyóknak. Más vélekedés szerint viszont, az elnevezés a környező vidékek református lakossága általi tréfás emlegetése volt a katolikus matyóknak. A matyók ugyanis hagyományosan római katolikus vallásúak, míg a környező vidékek lakossága inkább református volt (talán ma is az).
A matyók egyébként a palócokkal genetikailag majdcsak azonos népcsoport.
Főleg egyedi, színes népviseletükről és lenyűgöző hímzésükről ismertek. A matyó-hímzéshez kapcsolódik egy legenda is, miszerint egy matyó legényt egyszer elrabolt az ördög és azt a feltételt szabta, hogy csak akkor adja vissza a legényt, ha édesanyja teleszedi a kötényét virágokkal, télen! A fiáért aggódó, leleményes édesanya erre telis-tele hímezte a kötényét virágokkal és így visszakapta a fiát. Ez az eset óta a matyók rengeteg virágmintát hímeznek mindenhova, hogy távol tartsák az ördögöt. Sőt, olyan lelkesen használták/használják díszítőmintáikat, hogy gyakran még bútoraikat is a matyó motívumokkal ékesítették, manapság pedig hímző-versenyeket is rendeznek. A szép színes matyó hímzés díszítőelemei közül is elsősorban az úgynevezett „matyó rózsa” nagyon híres, melynek legtöbb változatát a leghíresebb „íróasszony”  (így hívták a mintákat megrajzoló és hímző asszonyokat), Kisjankó Bori alkotta meg. (Lakóháza ma emlékmúzeum, de a róla elnevezett hímző-verseny is az ő emléke előtt tiszteleg.)
A mezőkövesdi matyók föld nélküli vagy kis földdel rendelkező rétegéből a XIX-XX. század fordulóján sokan vállaltak summásmunkát az Alföld távoli vidékein; ennek állít emléket a Mezőkövesd városközpontjában lévő egyik emlékmű is. A szegényparaszti életmód és a gazdagon díszített ruházkodás kontrasztját fejezte ki az erre született mondás is, miszerint: „Hadd korogjon, csak ragyogjon!”. A matyó népviselet pompás színforgatagában manapság olyan felújított hagyományok, mint a matyó lakodalom vagy a matyó húsvét, és a matyó néptánc fesztivál során gyönyörködhetünk.

A mezőkövesdiek népi kultúrájáról tudománytörténeti szempontból is fontos művek születtek, a matyó népművészet pedig a világhírű magyar szecessziónak is egyik ihletője volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése