Kedves Látogató!

Ezt az oldalt a magyar történelem és a térképészet összekapcsolásával, ismeretterjesztés céljából hoztam létre. Úgy gondolom, hogy a történelmi események, személyek, nemzetünk természeti- és kulturális értékei mind-mind kisebb-nagyobb (és több-kevesebb) földrajzi helyekhez kapcsolódnak. Bár ezeket az eseményeket és embereket többnyire lehetséges földrajzi környezetüktől elválasztva is tárgyalni, véleményem szerint nem érdemes. Hiszen éppen ezek az események, személyek és nevezetességek által lesz színes, telik meg tartalommal a földrajzi tér, ahogy fordítva is igaz: a helyek egyedi jellemzői, a földrajzi környezet is mindig hozzáad valamit a nevezetes (szellemi és fizikai) emlékekhez. Nem kartográfia-történeti oldalt szeretnék szerkeszteni, csupán egy olyan történelmi oldalt, mely elsősorban térképek alapján, vagy legalább hozzájuk kapcsolódva, a földrajzi környezetre és a topográfiára hangsúlyt helyezve tárgyalja a magyar történelem néhány eseményét, mozzanatát. Ezt egy-egy rendszeres, hosszabb-rövidebb bejegyzés formájában képzelem el, melyek révén az olvasó alaposabban megismerheti hazánkat, a Kárpát-medence történelmét és földrajzát.

2012. március 5., hétfő

Magyarország földrajza

Tengerszint feletti magasságmérés Magyarországon

            Azt bizonyára sokan tudják, hogy a Velencei-hegységben található kicsi község, melyet Nadapnak neveznek, földrajzi-térképészeti szempontból igen nagy jelentőséggel bír hazánk életében. Itt található ugyanis hazánk geodéziai magasságmérésének alappontja. Ezt nevezik nadapi főalappontnak is. Hogy pontosan miért és mi is ez a magasságmérési alappont, arról talán már kevesebben tudnak, ezért gondoltam, hogy megkísérlem fellebbenteni a fátylat ezen téma lényegéről.
Ez a nadapi főalappont tehát Magyarország magasságméréseinek legfőbb viszonyítási pontja, így nemcsak a térképészetben és földrajzban, de az építészetben is fontos szerep jut neki. Magasságméréskor ehhez viszonyítják az ország pontjait és innen kiindulva hozták létre az országos szintezési hálózatot.
Az már csak hab a tortán, hogy nekünk ilyen szintezési alappontból mindjárt kettő is van, és mindkettő Nadapnál! Ennek története a következő. A tengerparttal rendelkező országok általában a „saját” tengerük középtengerszintjében határozzák meg a 0 méter tengerszint feletti magasságot. (Mivel nyugalomban lévő tengerszint nincsen, ezért mérések sorozatát végzik el, melyek számtani közepeként kapják meg a középtengerszintet.) A tengerparttal nem rendelkező országok pedig a tengeri országok alappontjához igazodva határozzák meg saját alapszintjüket. A szárazföldi főalappont meghatározásánál azért esett a választás a főként gránitból felépülő Velencei-hegységre, mivel ez a Kárpát-medence egyik legöregebb és legstabilabb képződménye, mely geológiailag minimális mozgásoknak van kitéve. Eredetileg egyébként négy ilyen szintezési főalappontot jelöltek ki a dualizmus-kori Magyarországon; mindegyiket idős, stabil kőzetekben: Nadapnál, Ruttkánál, Terebesnél és a Vöröstorony-szorosnál. Csak hát az első világháború után ez a négy pont közül három a szomszédos országokhoz került és Magyarországnak csak Nadap maradt meg belőle. A magyar magasságmérés főalappontjának (vagy szintezési ősjegynek is nevezik) kiválasztásakor az Osztrák-Magyar Monarchiának ott volt az adriai-tengeri Trieszt, ahol lemérték a középtengerszintet és Magyarország így az Adriai-tenger szintjéhez képest határozta meg tengerszint feletti magasságait, melynek alappontját Nadapnál (és a többi említett helyen) rögzítették. A nadapi főalappont így tehát 173,8385 méteres tengerszint feletti magasságon helyezkedett el (az Adriai-tengerhez mérve). A szovjet-kommunista rendszerben persze a hagyományos (és az ország számára szerintem logikusabb) főalappont sem volt már „menő”, ezért a keleti blokk országainak új, egységes magasságot adtak meg. Ekkor találták ki, hogy inkább a Balti-tenger kronstadti középtengerszintje legyen Magyarország alapszintje. Így ugyancsak Nadapnál (a másik főalappont közelében) állítottak a balti magasságnak is egy emlékművet, mely az ország újabb főalappontja lett. Ez azonban a Balti-tengerhez képest 173,1638 méter tengerszint feletti magasságon volt. Így tehát ugyanaz a magasság Nadapnál és az országban mindenütt 67,5 cm-rel „alacsonyabbra került”. Ma már mindkét alapszint, tehát az adriai és a balti magasság is használatban van. Ez a több mint fél méteres eltérés, kerekítésekkel megspékelve persze sok zavart is okoz, és alighanem emiatt van az is, hogy egyes hegycsúcsoknak vagy épületeknek többféle „hivatalos” magassága is van. A nadapi „főalappontok” egyébként a településtől délre, egymáshoz közel, nagyon szép sziklás-erdős természeti környezetben fekszenek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése