Alacsony-Tátra
Az Alacsony-Tátra a az Észak(nyugat)i-Kárpátok legnagyobb és legegységesebb kristályos tömege, (sőt, az egész Kárpát-medence egyik legnagyobb tömegű/térfogatú/terjedelmű hegysége). A hegység a Felvidék közepén húzódik, nagyjából Ny-K-i irányban, kb. 80-90 km hosszan. Délen a Garam, északon a Vág völgye, nyugaton a Stureci-hágó (1010 m), keleten a Popova-hágó (1055 m) határolja. Legmagasabb csúcsa a 2043 méter magas Gyömbér.
Neve könnyelmű következtetésekre késztethet. Tény, hogy alacsonyabb a Himalájánál. Sőt, a „másik”, „Magas-„ jelzővel illetett Tátránál is − természetesen – valamelyest alacsonyabb, azonban ettől még az Alacsony-Tátrát sem szabad lebecsülni, a maga 2000 méter feletti legmagasabb csúcsaival, hatalmas kiterjedésével és meredek hegyoldalaival.
Az Alacsony-Tátrát az Ördöglakodalma-hágó (1238 m) nagyjából középen osztja két részre. A nyugati rész valamivel magasabb, itt emelkedik a három 2000 méter fölötti csúcs is: a Gyömbér (2043 m), a Chopok (2024 m) és a Deres (2004 m). Mivel e fátlan csúcsok a hegység és az egész Felvidék közepe táján helyezkednek el, így tiszta időben innen pompás panoráma nyílik a Felvidék legtöbb hegységére (Liptói-havasok, Magas-Tátra, Gömör-Szepesi-érchegység, Nagy-Fátra, Árva-Liptói-mészkőhegység, stb.), melyeknek számos jellegzetes csúcsát föl is lehet ismerni innét széttekintve. A hegység keleti felének legmagasabb orma az egész hegység legkeletibb szélén afféle saroktoronyként emelkedő Király-hegy (1948 m), melynek oldalában a Garam, a Fekete-Vág, a Hernád és a Gölnic forráságai fakadnak. Az Alacsony-Tátrára jellemző, hogy északi oldala meredekebb és sziklásabb, míg a déli lejtők kissé hosszabbak és lankásabbak. Az északi oldalon található a híres Deményfalvi-jég- és cseppkőbarlangrendszer. A déli oldalon pedig a Sebes-ér völgyében van a Pokol-szakadéknak nevezett, 141 méterig mélyülő víznyelőbarlang.
Az Alacsony-Tátra paleozoikumi gneiszből, kristályos palákból, karbon időszaki gránitból, granodioritból, kvarcdioritból fölépített főgerince perm és mezozoikumi üledékes köpenyből emelkedik ki. A hegység nagy részét fenyvesek (valamint jegenyefenyős bükkösök) borítják, magasabban pedig törpefenyvesek; a terjedelmes kőtengereket is hordozó főgerince azonban már a gyephavasok övezetébe is fölnyúlik. A hegység éghajlata a magasság növekedésével hűvösödik, hótakaró általában fél éven át fedi. A hegylánc mindkét oldalán körülbelül egyenlő mértékű a csapadék, és mindkét oldalon szép kis patakok futnak le róla. Mivel azonban egységes tömbje miatt a patakok nem réselik át a hegygerincet, a vízválasztó a legmagasabb csúcsokat összekötő főgerincen halad, ami miatt az Alacsony-Tátrán nincsen könnyű átjáró. Az É-D irányú közlekedésnek így több mint 80 km-en át állja útját, csupán az Ördöglakodalma-hágón át vezet egy igen nehéz út keresztül rajta. A főgerincen lévő vízválasztó régen egyúttal Liptó és Zólyom (valamint Gömör) vármegye határvonalát is jelezte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése