Kedves Látogató!

Ezt az oldalt a magyar történelem és a térképészet összekapcsolásával, ismeretterjesztés céljából hoztam létre. Úgy gondolom, hogy a történelmi események, személyek, nemzetünk természeti- és kulturális értékei mind-mind kisebb-nagyobb (és több-kevesebb) földrajzi helyekhez kapcsolódnak. Bár ezeket az eseményeket és embereket többnyire lehetséges földrajzi környezetüktől elválasztva is tárgyalni, véleményem szerint nem érdemes. Hiszen éppen ezek az események, személyek és nevezetességek által lesz színes, telik meg tartalommal a földrajzi tér, ahogy fordítva is igaz: a helyek egyedi jellemzői, a földrajzi környezet is mindig hozzáad valamit a nevezetes (szellemi és fizikai) emlékekhez. Nem kartográfia-történeti oldalt szeretnék szerkeszteni, csupán egy olyan történelmi oldalt, mely elsősorban térképek alapján, vagy legalább hozzájuk kapcsolódva, a földrajzi környezetre és a topográfiára hangsúlyt helyezve tárgyalja a magyar történelem néhány eseményét, mozzanatát. Ezt egy-egy rendszeres, hosszabb-rövidebb bejegyzés formájában képzelem el, melyek révén az olvasó alaposabban megismerheti hazánkat, a Kárpát-medence történelmét és földrajzát.

2012. augusztus 12., vasárnap

Honismeret

Dömös


       Dömös falva a Dunakanyar déli csücskében, a Visegrádi-hegység erdőborította hegyeinek aljában található. A Duna kanyarulatának túloldalán a Szent Mihály-hegy lenyűgöző látványa tárul szemünk elé.
          Kedvező fekvésének köszönhetően már az ősidőktől kezdve megtelepedtek itt kisebb embercsoportok. E régi korok emlékét őrzik az itt talált ősi leletek és a Duna-parti római őrtorony-maradványok is.
          A történelmünket ismerők vagy tanulmányozók számára azonban leginkább I. Béla királyunk halálával kapcsolatban lehet ismerős Dömös neve. Itt történt ugyanis 1063 kora őszén, hogy az uralkodói vadászkastélyban tartózkodó királyra váratlanul rászakadt trónjának faépítménye. A híresen erős testalkatú Bélát nem zúzta azonnal halálra az összeomló trónus; még súlyos sebesülten a nyugati határszélre vitette magát, hogy szembeszálljon a németek által támogatott trónbitorló unokaöccsével; az összecsapásra azonban már nem került sor, mert a baleset után néhány nappal Béla meghalt belső sérülései következtében.
          Néhány évtizeddel később Dömösön, a királyi épületek mellett, Kálmán király öccse, Álmos herceg alapított prépostságot, ahol aztán megvakíttatása után hosszú éveket töltött kisfiával együtt, száműzetésben. E kisfiú, mikor már felnőttként, II.(Vak) Béla néven ült a magyar trónon, nem feledkezett meg a gyermekkori otthonául szolgáló monostorról, és a prépostságot gazdag adományokkal látta el. Többek közt ennek volt eredménye, hogy a dömösi prépostság akkoriban az ország egyik legvagyonosabb egyházi intézménye lett. Ebből az időből (1138) származik az Árpád-kor egyik igen értékes forrása is, a dömösi prépostság birtokait, szolgálónépeit és azok kötelezettségeit felsoroló összeírás, mely több mint 100 földrajzi nevet és közel 1400 személynevet tartalmaz. A prépostságnak ma már csak romjai állnak, altemplomát viszont ― a megmaradt és megtalált kőfaragványoknak, oszlopfőknek köszönhetően ― sikerült részlegesen rekonstruálni.
         Dömös, ahogy már évezredek óta mindig, úgy ma is a kirándulások kedvelt kiinduló- és célpontja ― csak persze ma már kevésbé vadászati célzattal. Hogy a vasúton közlekedők is el tudjanak jutni ide, Dömöst időszakos rév köti össze a Duna túlpartján lévő, szintén időszakosan működő vasúti megállóval. Túrázók számára Dömösről jól megközelíthető kedvelt célpontok a Vadálló-kövek, a Prédikálószék, a Rám-szakadék vagy a Dobogó-kő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése