Vicces vagy aranyos településnevek

Magyarország – beleértve a ma szomszédos országokhoz tartozó részeket is – szerencsére bővelkedik a vicces, aranyos, furcsa vagy érdekes nevű településekben. Ezek a rendkívül kreatív elnevezések természetesen az esetek többségében eredetileg nem azt jelentették, mint ami ma eszünkbe jut róluk, vagy amire akár én utalok az alábbi szövegkörnyezetükkel. Azonban akármi is volt az elnevezések eredete, az tény, hogy hazánk rengeteg ilyen megmosolyogtató falu- és néha városnevet foglal magába. Ezekből a településnevekből adok egy kis ízelítőt mostani cikkemben.

Vannak azok a – rendszerint hosszú nevű (gyakran több falu egyesüléséből keletkezett) – települések, melyek jópofa nevei első ránézésre értelmetlennek tűnnek és csak csodálkozunk, vajon hogyan találhattak ki ilyeneket…Természetesen ezeknek a vicces neveknek is megvan a maguk érdekes története, melyeknek kifejtésébe azonban most nem bocsátkoznék…Ezek a települések közé sorolhatnánk például a következőket: Diósförgepatony, Görcsönydoboka, Karakószörcsök, Markotabödöge, Ököritófülpös, Pókaszepetk, Röjtökmuzsaj, Vindornyalak…

A másik oldalról viszont ott vannak azok az igen rövid nevű településeink is, melyeknek neve önmagában is jelent valamit, még ha többnyire nem is azt, amit ma értünk alatta: Bő, Apa, Baj, Fáj, Rum, Lég, stb. A sors (vagy valaki más) fintora ráadásul, hogy legutóbbi településen tüdőszanatórium működik…

Ugyancsak érdekesek önmagukban talán kevésbé értelmes hárombetűs településneveink. Ha valaki bemutatkozáskor azt mondja: „undi vagyok”, akkor nem feltétlenül arról van szó, hogy az illető becézve gyakorol önkritikát, hanem lehetséges, hogy az Und nevű nyugat-magyarországi településről származik. Ez a származási dolog más esetben is megtévesztő lehet. Például ha erre vonatkozó kérdésünkre („Honnan valósi vagy?”) valaki azt feleli „apci”, akkor nem mindig kell úgy reagálnunk, hogy „egészségedre!”, mivel az is lehet, hogy az illető Apcról érkezett s így már meg is válaszolta kérdésünk. Ahogy a szülőfaluját emlegető ukki sem föltétlenül csuklik…

A térképre pillantva egyaránt találhatunk különféle csábos vagy (kevésbé csábos) testrészre utaló – pl.: Ajak, Beled, Kebeles, Könyök, Köröm, Lábfalva, Lábatlan, Sarkad, Talp, Toka – településneveket, de mindenféle harcias, ijesztgetős nevekre – pl.: Harapás, Harc, Harcos, Csata, Csataszög, Dögmező, Mérges, Akasztó, Bolhás, Rém, Vércsorog, Villámos  – is bukkanhatunk. Tettekre ösztönözhet Nosza, Egyek, Keresd, Nekeresd vagy Lánycsók települések neve

Időnként azonban olyan érzésünk is támadhat, hogy a település névadói valamilyen meséből, regényből vagy filmből merítették ötletüket. Erdélyben egy szász falu egyenesen a Mese nevet viseli. És alighanem sokaknak ugrik be Micimackó, ha a nyugat-felvidéki Malacka nevű várost vagy a burgenlandi Fülest említem; de olyan fantasyba vagy sci-fibe illő településnevek is előfordulnak, mint Varázsliget, Szilsárkány és Bősárkány, vagy az Ausztriához csatolt területeken lévő Vasnyúlfalu, és „párja”: Vasfarkasfalva.

Szép számmal vannak állatneves településeink, mint például Galambok, Seregélyes, Bikafalva, Paripás, Lók, Pónik, Liba, Libád, Ebed, Nagydisznód, Kisbékafalva, Legyesbénye, Szunyogszék, Görénypuszta, Darázs, Sáska vagy Riska. Természetesen ugyanígy vannak növényekhez kapcsolódóak is, mint mondjuk Levél vagy Pálmafa.

Akár jelzők, tevékenységek, jellemvonások, cselekvések és érzések emlékét is őrizhetnék az olyan települések, mint Nyalka, Szerelmes, Szorgalmatos, Visznek, Nagykorpád, Simaság, Vének, Négerfalva vagy a nyámnyila nomád (valójában persze nem erre utaló nevű) Rinyabesenyő.

Sok matematikus bizonyára szívesen üdülne a hegyvidéki Gyökös községben, míg asztalosok és favágók a szintén erdők és hegyek közt megbúvó Fűrész faluban nyaralnának (utóbbi valóban egykori fűrészmalmairól kapta nevét). További „foglalkozásneves” példaként említhetjük a méhészek kedvencét, Méznevelőt is. Ahogy talán a határellenőrök hozzátartozóinak is közel áll szívéhez a dunántúli Vámoscsalád. Egy trencséni község nevét egy ideig a pénztárosoknak kedvezve Kassza formában írták, ám ezt később a földművesek felé fordulva Kaszára voltoztatták. A gasztronómiai érdeklődésűeknek ott van Konyha, a jó étvágyúaknak pedig Karaj és Bélörvényes. Vannak, akiknek a világot jelenti szülőfalujuk; talán így érezhettek egykor az északkeleti Világ névadói is.

Egyes települések neve egészen komplex cselekvést, tevékenységeket fejez ki. Ilyen a kölcsönzött szerszámokkal dolgozó favágók után áhítozó Bérbaltavár, vagy a testileg-lelkileg kiegyensúlyozott lakosság megteremtését népszerűsítő Apácatorna. De ilyen a fennkölt véleménycserét sugalló Nemesvita is, vagy a nagy térfogatú csomag gazdájának foglalkozását feltételes módban firtató Hagyárosbörönd. Elektromos és kényelmi szempontból is értelmezhető a felvidéki Kisülés falu neve.

A dél-dunántúli Mosdóst ki-ki ízlése szerint képzelheti tiszta vagy mocskos településnek is, mivel nem határos se Forró, se Hidegvíz falvakkal, de Nagycsula és Sárosszék településekkel sem, így aztán a fenti mondattól eltekintve szinte soha nem is kerül velük egy szövegkörnyezetbe. Aranyos, bár nem túl fennkölt Sároskisfalu neve sem.

Hogy a vicces, aranyos, furcsa vagy érdekes nevű települések listájába miért kerülhet bele Alsófarkadin, Csesznek, Csiklóbánya, Heréd, Ondód, Szopok vagy Pornóapáti, azt talán már magyaráznom sem kell…

Pest környékén is található legalább két efféle „nevezetes” település. A fővárosból dél felé autózva valószínűleg sokan elsütötték már a poént, hogy „Megyek Bugyiba” vagy „Benézek Bugyiba”, esetleg „Bugyin keresztül megyek Sáriba”. (Sári valóban Bugyival szomszédos falu, ma Dabas városrésze.) Ahogy az is vicces tud lenni, amikor labdázás közben az ember észreveszi a kis piros gumilasztin a gyártási helyre utaló feliratot: „Mogyoród”…

A cikket időközben kiegészítettem néhány olyan településnévvel, amelyeket még a térképen egyelőre nem tüntettem fel.