2013. november 24., vasárnap

A magyarság néprajzi térképe

Báródság

            Magyarország néprajzi szempontú felosztásában Báródságnak nevezzük Bihar megye keleti szélén, a Sebes-Körös jobb partján, a Réz-hegység aljában, Élesd és a Király-hágó között elterülő kistájat.
            A magyar államalapítás után a vidéket (mely egyébként már a honfoglalás óta magyarok által lakott volt) az Erdélybe/ből vezető hadi- és kereskedelmi út őrzésére rendelt várjobbágyok népesítették be, s így egyike lett a középkori Magyarország kiváltságos területeinek. Az itteni falvak még az Árpád-korban a sólyomkői királyi uradalom részévé váltak.
A kistérség központjának Nagybáród (régi nevén Magyarbáród) és Kisbáród számított. A Báródság egyes települései, különösképp Rév (más néven Körösrév vagy Biharrév), illetve részint Nagybáród igen híresek voltak fazekasságukról is. (Rév fazekasmestersége még az utóbbi évtizedekben is jelentős volt, az itt használt jellegzetes fehér agyag pedig egyesek szerint a világon egyedülálló…)
A XVI. század közepén, az Erdélyi Fejedelemség megalakulásakor a Báródság területe ismét katonai feladatokat kapott: az újonnan megszervezett báródsági nemesi kerület már nem csak a Nagyvárad-Kolozsvár országutat őrizte, hanem a báródsági nemesek dolga volt a Király-hágón áthaladó erdélyi fejedelmek és főurak fegyveres kíséretének és szolgálatának ellátása is. A Báródságot ekkoriban hivatalosan a Sólyomkőn lakó várkapitány által kormányozták, a gyakorlatban azonban a nemesi kerület közvetlen katonai vezetője a nagybáródi hadnagy volt.
A Rákóczi-szabadságharc után (és Sólyomkő felrobbantásával) a báródsági kerület katonai jelentősége megszűnt, noha autonóm törvénykezése és gyűlései, valamint kapitányi címe formálisan még sokáig fennmaradtak.
            A Báródságba már viszonylag korán, a XIV. században megkezdődött a románok betelepülése, azonban az etnikai arányok jelentősebb megváltozása csak a török-kor vége felé (szászfenesi csata, Várad eleste, stb. események eredményeképp) következett be. A környéken jelentékenyebb létszámú magyar népesség ma már csak a Báródság peremén, Élesden és Réven lakik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése