Budapesti metróvonalak
A főváros történetének ismertetését ezúttal a budapesti metróvonalak történetének és elhelyezkedésének rövid áttekintésével folytatjuk.
Metrónak a nagyvárosok földalatti gyorsvasútjait nevezzük. A világon az első ilyen 1863-ban, Londonban létesült. Éppen ezért, a „metró” kifejezés is innen, a „Metropolitan Railway” („fővárosi/világvárosi vasút”) rövidítéséből származik.
Hazánkban az első földalatti vasutat – mely kevesebb, mint 2 év alatt készült el! – a millenniumi ünnepségek alkalmából, 1896 tavaszán adták át. Ezért kapta a Millenniumi Földalatti Vasút elnevezést. Ez Európa második földalatti gyorsvasútja volt, ám több szempontból elsőnek is nevezhető. Egyrészt, mert a Millenniumi Földalatti Vasút volt a kontinentális (tehát Nagy-Britannia nélküli) Európa első metrója, másrészt pedig ez volt a világ első elektromos üzemű földalattija, mivel a londoni ekkor még gőzzel működött. A Millenniumi Földalatti Vasút Pest híres útja, a Sugárút (ma Andrássy út) alatt vezetve kötötte össze a városligeti fürdőt (Széchenyi-fürdő) a belvárosi Gizella térrel (ma Vörösmarty tér). Külső végállomását az 1970-es években hosszabbították meg a Mexikói útig. A „korkülönbség” miatt ezen a vonalon a metrókocsik kinézete, a megállósűrűség, a felszín alatti mélység és sok más is jelentősen eltér a másik két vonalon tapasztalhatóktól. Első földalatti gyorsvasutunkat ma nevezik „Kisföldalatti”-nak, „1-es metró”-nak (M1) vagy „sárga metró”-nak is.
A második budapesti metró építésére csak jóval később került sor. Az eredeti tervek szerint a Déli pályaudvar és a Népstadion (Stadionok) közt közlekedő metró építése 1950-ben kezdődött, ám az elhúzódó munkálatokat egy majdnem egy évtizedes szünet is tarkította, így a vonal keleti fele csak 1970-re, nyugati fele pedig 1972-re készült el. Az eredeti tervekkel szemben viszont mégsem hozták be a gödöllői HÉV-et a Népstadionig, hanem helyette inkább a metróvonalat hosszabbították meg a Fehér útig (Örs vezér tere), így az végül az Örs vezér tere és a Déli pályaudvar között közlekedett és közlekedik. A vonal felújítása 2004 és 2007 között zajlott, azóta ezen a vonalon az állomások is egységes arculatot, egész szép küllemet nyertek. E metrót nevezik a „2-es metró”-nak (M2) vagy „piros metró”-nak. Jelenleg ez az egyetlen metrónk, ami áthalad a Duna alatt.
A „3-as metró” (M3) vagy „kék metró” végállomásait illetően a tervek az idők folyamán igen sokszor változtak, ezért ezeket most nem sorolnám fel. A kék metró ma mindenesetre Kőbánya-Kispest MÁV állomás és Újpest-központ között jár. Építése két egész évtizedig, 1970 és 1990 között zajlott. Ez ma a leghosszabb metróvonal Budapesten. De az is elmondható róla, hogy a leglepukkantabb. A 2-es metróhoz hasonlóan, a 3-as metró sem kéregvasút; tehát nincsenek oly közel a felszínhez, mint a Kisföldalatti, hanem legnagyobb részük mélyen a föld alatt van, megállóikba mozgólépcsőkkel lehet lejutni. Érdekesség még, hogy a 2-es és a 3-as metróvonalak mélyebben fekvő (nagy részük ilyen) szakaszait úgy alakították ki, hogy azok veszély esetén óvóhelyként is használhatóak legyenek. Ezek a metró-óvóhelyek állítólag 220 ezer ember befogadására alkalmasak.
A három metróvonal a Deák Ferenc tér alatt találkozik, itt bármelyikről bármelyikre át lehet szállni közvetlenül. A legrövidebb (190 méteres) állomásközzel a Kisföldalatti büszkélkedhet, a Bajza utca és a Kodály körönd közti szakaszán; míg a legnagyobb (1760 méteres) távolságot két megálló között az M2 Stadionok és Keleti pályaudvar közti szakasza jelenti (de nem sokkal rövidebb ettől a kék metró Kőbánya-Kispest és Határ út közti része sem).
Hosszú tervezések után, évek óta épül még ma is a 4-es metró, aminek ha egyszer elkészül az első szakasza, akkor a Kelenföldi- és a Keleti pályaudvar között utazhatunk majd vele. De – ahogy lényegében a meglévő metróvonalaknál is – tervbe van véve a vonal mindkét irányú meghosszabbítása is. Ezeken kívül vannak további, távolabbi tervek is, újabb metróvonalakra és a meglévő vonalak meghosszabbítására, valamint a HÉV-vonalaknak a metróhálózathoz való fokozottabb kapcsolódására is vannak elképzelések…Ismerve azonban a fővárosi építkezések napjainkban tapasztalható ütemét…ezen tervek végleges formába öntésére és főként megvalósítására, még bőven várnunk kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése