Cikkünkben ezúttal Hunyadi Jánosnak, a Mátyás királysága előtti időszak legnagyobb magyar főurának birtokait mutatjuk be; az 1456-os állapot szerint, feltüntetve elhelyezkedésüket és néhol megemlítve megszerzésük körülményeit.
A nagy törökverőként nevezetessé vált Hunyadi János a névadó Hunyad vármegyéből származott, később pedig innen szervezte törökellenes hadjáratainak legtöbbjét. Így érthető módon, családi birtokainak központját ez a terület, ezen belül pedig a Hunyadi által felépíttetett Vajdahunyad vára jelentette. A család Hunyadvár környéki uradalmait még Hunyadi János apja nyerte el Zsigmond királytól.
Hunyadi János később jelentősen gyarapította a családi vagyont, elsősorban az 1439-től kezdve különféle tisztségei révén birtokolt és haláláig megtartott királyi várak, a Brankovics György szerb despotától megszerzett uradalmak, valamint az V.Lászlótól kapott besztercei grófság révén.
Hunyadi 1439-től szörényi bán, 1441-től pedig erdélyi vajda, székely ispán, nándorfehérvári kapitány és temesi ispán volt. E tisztségei révén számtalan várral rendelkezett, csak hogy kettőt említsünk: Nándorfehérvár és Temesvár (utóbbit később birtokadományként meg is kapta). Gyakorlatilag az ő vállaira nehezedett az ország délkeleti határszakasza védelmének feladata, ezáltal pedig a fontosabb erősségek felett is rendelkezett.
1444-ben megkapta a Szerbia romjai fölött „uralkodó” Brankovics György óriási magyarországi birtokait is. Így került Hunyadi birtokába például Debrecen, Szatmár és Németi (a későbbi Szatmárnémeti két elődje), Világos és Nagybánya, a környező területekkel együtt, illetve ahol volt, ott a várakkal együtt.
I.Ulászló király Várnánál elszenvedett halála után a kormányzóvá kinevezett Hunyadi lényegében az egész ország élén állt, szinte uralkodói jogkörrel. 1452. december 31-i hatállyal azonban kénytelen volt lemondani kormányzóságáról, hogy átadja a hatalmat a 12 évesen tényleges uralmát megkezdő V.László királynak. (Bár az ország gyakorlati irányítását jórészt továbbra is Hunyadi látta el.) V.László afféle kárpótlásul létrehozta Hunyadinak a besztercei grófságot, melyet örök birtokul kapott Hunyadi és családja. Ezzel egy újabb hatalmas, összefüggő birtok-területre és számos településre tett szert Hunyadi. Az erdélyi Besztercén és meglehetősen tág környékén kívül ekkor kapta meg Görgény vidékét is.
Birtokainak túlnyomó része az ország keleti felében helyezkedett el: Hunyad, Arad és Zaránd vármegye területén, a Maros-Körös közén, Beszterce vidékén, a későbbi Hajdúság területén és még számos egyéb vidéken. Voltak azonban kisebb uradalmai az ország többi táján is. Szlavónia területén Rácsa és Fejérkő várával és környékével, a Nyugat-Dunántúlon pedig Újvárral és környékével rendelkezett. A Duna-Tisza közén birtokaihoz tartozott Bodrog vármegye egy része, többek között Szabadka és Halas településekkel. Tokajt és vidékét 1451-ben vásárolta meg. De voltak várai és birtokai voltak az ország túlsó felében, az északnyugati részeken is: a Vág és a határ mentén Hunyadi birtokolta ekkoriban Trencsén, Oroszlánkő és Zsolna várát is.
Mindent egybevéve, Hunyadi János a halála előtti években a Magyar Királyság több mint húsz vármegyéjében rendelkezett jelentős birtokokkal; különféle tisztségek viselőjeként, hadseregek fővezéreként, kormányzóként, főkapitányként kétségkívül a korabeli ország leghatalmasabb magyar főura volt. Nem szabad azonban sosem elfelejtenünk, hogy hatalmát és vagyonát sosem saját jóléte vagy önző érdekei kielégítésére használta fel, hanem hazája és a kereszténység megmentését tűzte ki céljául és mindig ezért küzdött, erre fordította minden erejét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése